Ma nagyon hiányoztál Apu!!! Ha csak egy percre veled lehetenék, az egész életem oda adnám érte...
Ágy, amin feküdtél,
Gépek, amivel lélegeztél.
Mindig hallom sípolását,
Szívednek utolsó dobbanását.
Vártam melletted legyek,
Szorosan fogjam kezed.
Tudtam, hogy éreztél.
Tudtam, mennyire Szerettél.
Simogattam, puszilgattam homlokod,
Talán a szemed kinyitod.
Tudtam reménytelen lenne,
A gép tart életben.
Veríték van homlokodon,
Őszes hajadat simogatom.
Suttogok halkan füledbe,
Könnyeim hullnak kezedre.
Mindig veled lennék,
Soha el nem mennék.
Remény nélkül várni,
Ágyad mellett ülni.
Rettegés minden reggel,
Mire ébredek fel.
Elbúcsúztam minden nap.
Vajon lesz-e holnap?
Ettől a naptól féltem,
E szörnyű hírtől rettegtem.
Kimondták, hihetetlen,
Nem vagy többé mellettem.
Várnak oda át,
Rokonok, testvéred, anyukád.
Könnyes szemmel elbúcsúzok,
Majd egyszer találkozunk! ( Lévayné Székely Zsuzsanna )
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek