Itt folytatom, amit a fészbúkon elkezdtem.
Szóval ez most igazán váratlanul ért és megrendített, de remélem, hogy már jobban vagy. Súlyos pofon volt az élettől, hogy visszafogd magad, az okát bár megkereshetnéd, úgyis kiderül. Remélem, hogy semmi súlyos, és tartós baj nem marad belőle fizikailag, lelkileg pedig eléggé megrázott, hogy ismét átgondolj pár dolgot. Ráadásul ez nem feltétlenül rossz, hogy kicsit "lefékeztek". Lehet, hogy a túlpörgés, vagy más okból terelték az életed nyugodtabb és megbízhatóbb mederbe.
Az emberekben lehet csalódni, de sajnos ez rád is hatással lenne, ezért is kérlek, hogy ne tedd. Persze újra és újra szembejönnek azok, akik megpróbálnak kikezdeni lelkileg, akik miatt csalódni fogsz, de ezek kellenek, hogy értékeld azokat, akik jók, a szeretteidet. Anno írtam, hogy ha nem lenne rossz, az életet és a jót is nehezebben értékelnénk, nem lenne viszonyítási alapunk és unalmas lenne az élet. Szerencsére az égiek most megkíméltek, és bár erős pofon volt, mégis úgy adták, hogy okításképp vedd, nem ártottak fizikailag (remélem) maradandóan. A kórházhoz mi köze, vagy édesapádhoz, az ha nem most, majd később kiderül, de ne agyalj rajta. Én örülök, hogy itt vagy, örülök, hogy nincs már bajod, és örülök, hogy így fogod fel, ilyen éretten, komolyan.
Végül a kezdő idézet miatt egy gondolatnyi kitérő:
szép sorok, de gondolj mélyebbre bennük. Aki ezt megtenné, az te lennél. Mindenkinek megvan a maga útja, a maga "keresztje", amit senki más nem járhat végig, csak az, aki kapja, aki választja. Ettől leszünk egyediek. Hasonló dolgokon mind átmegyünk, csak más és más helyzetekben, más és más próbákon. Valaki tudja venni az akadályokat, más pedig ismét belelép, mint a mókuskerékbe, amíg rá nem jön, hogy a kijárat oldalt van, nem előre. Nem lehet mindig kutyaharapást szőrivel vagy követ kővel válaszolni. Vagy egy másik hasonlat: nem kell megharapnia egy oroszlánnak, hogy tudjam, belehalhatok. Vagy leugrani a tizedikről, hogy milyen a zuhanás. Nem kell ahhoz átélnem, hogy tudjam, mi lesz a vége, milyen érzés lenne. Tudom, balesetet sem direkt csinál az ember, és senki nem is szeretne ilyet, amin átmentél. Mégis érzem, mégis fáj és mégis aggódom, mert az eddigi fájdalmaim alapján el tudom képzelni azt az irdatlan kínt, ami ilyenkor átélhetsz. Ezért bár szép sorokkal nyílik a bejegyzésed, én inkább azt mondanám:
Nem tudod átélni a másik szenvedését, de én sem a tiedet. Éppen ezért tisztelem és átérzem mindazt, amivel az élet megáldott és elvett, a lelki és testi gyötrődéseidet, de ezek végül jobbá tesznek, erősebbé, és megadják neked az élet szépségét. Mert ha a boldogság a patina, az érte tett erőfeszítések az élet alapja.

Huhh, hát sok erőt a továbbiakhoz!

Drága Judy!

rendszeresen követem a veled történt eseményeket már tini korom óta. Rettenetesen megrázó ez a sok rosszindulat és szerencsétlenség ami veled történik, de örömmel olvasom, hogy azért akadnak szép élmények is az életedben.
Remélem, hogy semmi maradandó károsodást nem szenvedtél a balesetben. :)

A téged rágalmazókkal pedig ne is törődj, hidd el, vagyunk elegen akik tisztelünk és nem csak a külső, hanem a belső szépséged miatt! :)

Minden jóót kívánok! :)

Szeretettel Mici

orulok,h jobban vagy-megusztad. modjuk igaz ami igaz,dughatnál....

Remélem jobban vagy! Ez szörnyü hogy videózgatnak segíteni meg nem segítenek!!
Próbálj meg nem foglalkozni a rossz akaróiddal!!! Mert mindég is voltak meg lesznek is, szerintem...
Fel a fejjel!!! Inkább szervezd azt a Valóság showt! Hehe :-)De komolyan..Miért ne? Ha már Győzikének lehetett.. Téged többen néznének... xD Már csak azt kéne eldönteni hogy főmüsor idő,vagy az esti 18 as?... Ja,gondoltam amúgy hogy Alexa nálad alap...!!!Hehe pussz

Szia Judy!

Ne a múltban élj, mert akkor kizárod a vőlegényedet magadból. Ő akkor még nem volt így csak zavart keltesz benne. Ne a múltadat tegyed a jövőddé... mert felesleges időutazás...